Nyírgelse község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Nyírbátori kistérség
Lakosság: 1178 fő
Terület: 27.61 km²
Népsűrűség: 42,67 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 42

Fekvése, közlekedés

Nyírbátortól 13 km.-re, Nyírbogáttól 7 km.-re, Szakolytól 6 km.-re, Nyírmihályditól 2 km.-re, Nyíregyházától 40 km.-re és Debrecentől 36 km.-re található.

Története

Aránylag későn, 1310-ben említik először, amikor a Gutkeled nemzetség tagjai osztoztak rajta pedig puszta személynévi eredetű helynév, tehát korábbi település lehet.

1387-ben már a Kállay család László nevű tagjáé volt.

1418-ban még lakott hely, Pazonyi Albert birtoka volt két sor házzal, amelyben hét telek volt, de csak négyen állott épület. Ez időben már két település áll e néven, Ógelse és Egyházasgelse; az előbbi hamarosan pusztává lett.

A XVI. század elején Peterdi János adta el 222 aranyforinton Magyi Pálnak. A XVI. század közepén 2 portája volt, földesura Bornemissza Boldizsár. (Lukinich 389.)

1552-ben 18 dézsmafizető háztartása után 80-85 lakosa lehetett. Néhány évvel később Dálnoki Székely Antal szerezte meg, és akkoriban pusztulónak mondják.

1563-ban Székely Antal és felesége, Magyi Anna követelte vissza Szennyesi Mihálytól Gelse határát és Ógelse pusztát, de a Szennyesiek továbbra is bírták egy részét.

Nagyvárad elfoglalása után ezt a területet a török alkalmilag hódoltatta, de gyakran pusztította is. 1676-ban a népet elhajtotta.

A XVIII. század elején több ízben lakatlan, földesurai is gyakran változtak.

A XIX. század-ban, a jobbágyfelszabadítás-ig jobbára kisnemes családok lakták, néhány telken volt csak jobbágycsalád.

1848 táján 34 nemes család élt itt, a lakók száma 430 volt.

A határban van, ma is élő helynév Baromlak, amelyet a Gut-Keledek 1310. évi osztozása is említ, az 1406 évi határjárás alkalmával azonban ez már alighanem puszta. Ettől kezdve a Gelsét birtokló földesurak puszta határa volt.

A középkor óta Gelse Szabolcs megyéhez, Baromlak és a hasonló sorsú Szalmad azonban Szatmár megyéhez tartozott.

Szalmad ugyanúgy Gut-Keled-birtok volt 1310-ben mint Gelse és Baromlak, 1418-ban két sor ház állott a faluban, és nagyobb része Szalmadi András fia Benedeké volt. Mindvégig osztozott Gelse és Baromlak sorsában.

A XVIII. század végén valamelyik földesura görök katolikus lakosokkal népesítette be, de önálló faluvá később sem lett. A negyedik pusztát, Újlakot ugyancsak 1310-ben említik először, de aztán nyoma vész, önálló település aligha lehetett, a XIX. század végén az Újtanya helynév őrizte meg emlékét.

Látnivalók

Református templom
Katolikus templom

Következő községek

További községek